A Facebook hatása a hírfogyasztásra

  1. A mű hivatkozása:

Bodoky Tamás, Urbán Ágnes, 2011. A Facebook hatása a hírfogyasztásra: közönségépítés helyett közösségépítés. Információs Társadalom, Vol 11 No 1-4: 121-135

  1. Milyen kérdésekre keresi a választ a cikk, igazolja-e őket.

A cikk fő kérdésköre, hogy globálisan, illetve Magyarországon hogyan hatott a hírfogyasztásra a közösségi média elterjedése. A cikk 2011-es, illetve azt megelőző adatokat és jelenségeket vizsgál, és trendeket jelez előre, amelyek mai, 2014-es szemmel beigazolódni látszódnak – nevezetesen, hogy a híroldalak direkt eléréseit rohamosan elkezdik felváltani a közösségimédia-megosztásokból származó kattintások, onnan érkező egyedi látogatók. A cikk bizonytalan a tekintetben, hogy milyen változások várhatóak a közösségi oldalak hatására, amellett azonban egyértelműen állást foglal, hogy komoly befolyással lesznek. A cikk az átlátszó.hu portál újonnan alapított facebook-oldalából von le következtetéseket.

  1. Definíciók:

dotkomlufi: 1995-2000 közötti korszak, ahol a vállalatok komolyabb megfontolások nélkül fektettek be IT, telekommunikációs, webes, internetes cégekbe, azonban 2000 tavaszán zuhanás kezdődött a piacon.

diffúziós elmélet: hogyan terjed el egy-egy innováció. Innovátorok – korai többség – késői többség. Egyre csökken a nyitottság az egyes csoportokban az újítások iránt.

hálózati hatás:

-          közvetlen: felhasználók számának növekedésével nő a korábbi felhasználók hasznossága (egyre több ismerősüket tudják követni)

-          közvetett: innováció hasznossága az üzleti sikerre, a növekvő piaci súlyra vezethető vissza (egyre több befektetés)

kritikus tömeg: a közösségnek szánt szolgáltatások esetében a siker egyik záloga, nincs általános mérőszám, szélessáv terjedése esetén pl. a célcsoport 15%-a.

helyettesítési hatás: a hírolvasást, híroldalakat más megoldással (pl. facebook megosztásokkal) helyettesítik a fogyasztók.

szociális szűrő: nem híroldal-alapon tájékozódnak, hanem a számukra releváns személyek által megosztott hírek az elsődlegesek.

  1. Elméleti modell:

A szerzők mások elméletei alapján dolgoznak, ezek a definíciók pont alatt megtalálhatóak.

  1. Egyéb érdekes gondolat:

Facebook többi közösségi oldal közüli kiemelkedésének okai: kommunikáció van középpontban és nem a felhasználók összekapcsolása, személyes, csoport- és tömegkommunikáció egy felületen (több időt is töltenek a felületen), nagy szerep az alkalmazásoknak, mobil fejlesztéseknek.

A közösségi oldalak ősei a csoportgyűjtő oldalak – classmates.com, osztalytarsak.hu – 1995 környékén.

Facebook felhasználókra jellemzőbb az extrovertáltság, a nárcizmus, a szingli életmód.

2008-as Obama-kampány – fiatal korosztály esetében a szociális szűrő fontos szereppel bír (saját ismerősök híreiből tájékozódnak).

A hagyományos nyitólapok szerepét átveszi a facebook (nehezen mérhető forgalom), nem mindenki kattint, csak leadet olvas (helyettesítési hatás).

Magyarországon: szórakoztató tartalmak vannak inkább jelen facebookon, az Indexnek és az Origónak csak 2013-ban lett facebook oldala.

Innovatív megoldás: Szeretlek Magyarország Médiacsoport (20 legnagyobb oldalból 6 az övék), 1,8-2 milliós összelérés (becslés), médiavállalkozással, önkéntesekkel, honlapokkal (2011-ben).

  1. Konklúzió:

Magyarországon még jelenleg is óvatosan bánnak a közösségi média használatával, annak ellenére, hogy itthon nem tapasztalhattunk még túl nagy bukásokat ezen a téren – vagyis próba-szerencse alapon a legtöbb tartalomszolgáltatónak érdemes lenne belevágnia. Az Index például 2013-ban indított facebook oldalt, és nagyon jól sikerült a felfuttatása. A 444.hu kezdetektől fogva alapoz a közösségi oldalra. Érdemes megjegyezni, hogy az üzleti modellbe illeszkedéshez hogyan passzol a közösségi oldal: a profitorientált lapoknak az lenne a céljuk, hogy oldalukra csábítsák a látogatókat – jó példa erre a 444 szenzációhajhász címadása és a semmitmondó leadek, ellenpélda lehet az Index. Nonprofitként viszont fontosabb, hogy a hír – bármilyen csatornán keresztül is, de – eljusson az olvasókhoz, valamint meglegyen az elköteleződés a szerkesztők, a tartalom, az oldal iránt. Erre példa az átlátszó.hu.

  1. Saját vélemény

A szerzők nagyon jól megfogták a témát, miszerint a közösségi média más hatással van a nonprofit és a profitorientált oldalakra, ugyanakkor ezt kevéssé érzem kidolgozottnak. Sokkal több az általános szöveg, erről kevés szó esik, pedig – ha már a saját honlapjukat, az Átlátszót vizsgálták – ebbe érdemes lett volna jobban belemenni.

7. Kulcsszavak:

Közösségi média, hírfogyasztás, nonprofit, facebook, helyettesítési hatás, hálózati hatás, diffúziós elmélet, szociális elmélet, átlátszó.hu, innováció

About these ads

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s