A Facebook hatása a hírfogyasztásra

  1. A mű hivatkozása:

Bodoky Tamás, Urbán Ágnes, 2011. A Facebook hatása a hírfogyasztásra: közönségépítés helyett közösségépítés. Információs Társadalom, Vol 11 No 1-4: 121-135

  1. Milyen kérdésekre keresi a választ a cikk, igazolja-e őket.

A cikk fő kérdésköre, hogy globálisan, illetve Magyarországon hogyan hatott a hírfogyasztásra a közösségi média elterjedése. A cikk 2011-es, illetve azt megelőző adatokat és jelenségeket vizsgál, és trendeket jelez előre, amelyek mai, 2014-es szemmel beigazolódni látszódnak – nevezetesen, hogy a híroldalak direkt eléréseit rohamosan elkezdik felváltani a közösségimédia-megosztásokból származó kattintások, onnan érkező egyedi látogatók. A cikk bizonytalan a tekintetben, hogy milyen változások várhatóak a közösségi oldalak hatására, amellett azonban egyértelműen állást foglal, hogy komoly befolyással lesznek. A cikk az átlátszó.hu portál újonnan alapított facebook-oldalából von le következtetéseket. (more…)

Effectiveness of online advertising channels: a price-level-dependent analysis

Andrea Spilker-Attig, Malte Brettel, 2010. Effectiveness of online advertising channels: a price-level-dependent analysis. Journal of Marketing Management, Vol 26 No 3-4: 343-360

1. Fő kutatási kérdések, hipotézise

A csatorna jelenléte milyen hatással van a megrendelésekre?

A csatorna jelenlét hatása a megrendelésekre moderálva van-e a termék ára által?

(a cikkben a csatornák: email, affiliate banner, ár-összehasonlító oldal, affiliate loyalty oldal, keresőmarketing)

H1a: A magas csatorna jelenlét az emailekben nem kapcsolódik több megrendeléshez.

H1b: Ennek a hatásnak a tekintetében nem lesz szignifikáns különbség a drága és az olcsó árcsoport között.

H2a: Az affiliate bannereken a kattintások száma nem kapcsolódik több megrendeléshez.

H2b: Ennek a hatásnak a tekintetében nem lesz szignifikáns különbség a drága és az olcsó árcsoport között.

H3a: Az ár-összehasonlító oldalakon a kattintások szignifikánsan több megrendeléshez vezetnek.

H3b: A kattintások és a megrendelések közötti korreláció magasabb lesz az olcsó árcsoportban, mint a drága árcsoportban.

H4a: Az affiliate loyalty honlapokon a kattintások szignifikánsan több megrendeléshez vezetnek.

H4b: A kattintások és a megrendelések közötti korreláció magasabb lesz a drága árcsoportban, mint az olcsó árcsoportban.

H5a: A keresőoldalakon történő kattintások szignifikánsan több megrendeléshez vezetnek.

H5b: Ennek a hatásnak a tekintetében nem lesz szignifikáns különbség a drága és az olcsó árcsoport között.

az összes hipotézist igazolja a kutatás

2. Elméleti modell

A modell 97,3%-ban magyarázza a csatorna jelenlét hatását a megrendelésekre. (R2=0,973)

Árcsoport: 1-10$ –> olcsó; 11-100 $ –> közepes; 100-1000$ –> drága (a kutatásnál a két szélső árcsoportot vették csak figyelembe a szignifikáns eltérések megtalálása miatt)

3. Érdekes gondolatok a cikkből

  •          az első online kereskedelmi hirdetés 1994-ben volt (Berthon, Pitt, Watson, 1996)
  •          interneten a könyvek a legkeresettebb, illetve a legtöbbet vásárolt termékek (BBC, 2008; Nielsen, 2008)
  •          AIDA modell (Strong, 1925)
  •          a reklámüzenetek hatással vannak a fogyasztói észlelésre (Lohtia, Donthu, Hershberger, 2003) illetve a márkára (Robinson, Wysocka, Hand, 2007)
  •          clickstream modell: magas heterogenitás figyelhető meg a fogyasztók banner-kattintási tendenciájában (Chatterjee et al. 2003)
  •          emberek internetes viselkedését követő sütikkel kapcsolatos problémák: „last cookie wins” (csak az utolsó süti szerzi meg az adatok), illetve süti-blokkolók is léteznek
  •          ELM (Elaboration Likelihood Model) modell (Perty, Cacioppo, Schumann, 1983)
  •          az ELM modell széleskörűen elfogadott az offline világban, de a legátfogóbb modellnek tartják az online reklámozás mérésében (Tam, Ho, 2005)
  •          on-demand csatornákat interaktivitás jellemzi (Rappaport, 2007) – példa on-demand csatornára: keresőmarketing, ár-összehasonlító oldalak –> a fogyasztó saját indíttatásból találkozik a hirdetésekkel –> erős motiváció –> bevonódás
  •          push csatornák: megzavarják a fogyasztót, miközben az internetezik – példa: email, banner
  •          még amikor egy fogyasztó kognitívan feldolgozza a hirdetést és rá is kattint az email-ben található hyperlinkre, ami elvezeti a cég honlapjára, akkor is legtöbbször csak spontán érdeklődik a vállalat, vagy a speciális ajánlatai iránt, és nem azért kattint a linkre, mert bármilyen konkrét vásárlási szándéka van (Karson, Korgaonkar, 2001)

hasznos hivatkozások különböző témákban:

  •          online hirdetési hatékonyság (Bruner, Kumar, 2000; Cho, Lee, Tharp, 2001)
  •          interaktivitás az online hirdetésekben (Gallagher et al. 2001)
  •          banner hirdetés (Dahlén, 2002; Lohtia, Donthu, Hershberger, 2003; Manchanda, Dubé, Goh, Chintagunta, 2006)
  •          keresőmotorok (Telang, Boatwright, Mukhopadhyay, 2004)
  •          keresőhirdetés (Ha, 2008; Malaga, 2008; Eisinger, Rabe, Thomas, 2006)

4. Konklúzió

  •          a különböző csatornáknak különböző hatása van a megrendelésekre –> körültekintően kell megválasztani, hogy melyiken hirdessen egy vállalat
  •          a push csatornáknak nagyon csekély hatása van a megrendelésekre
  •          az emberek különbözőképpen reagálnak a hirdetésekre attól függően, hogy mit (milyen terméket) keresnek
  •          olcsó termékeket érdemes ár-összehasonlító oldalakon hirdetni
  •          drágább termékeket érdemes affiliate loyalty oldalakon
  •          keresőmarketing minden árcsoport esetében releváns

5. Saját vélemény: mi az, amivel egyet értesz/nem értesz egyet; mi az, amit hasznosnak találsz a témád szempontjából; mit kritizálnál

nagyon jó és érdekes cikk, tele van hasznos hivatkozásokkal nagyon sok témát érintően

effectiveness of online advertising channels

Social Media Marketing: The Art of Conversational Sales

Hivatkozás

Packer, Ron. “Social Media Marketing: The art of conversational sales.” We simplify the internet. Disponível em:<http://wsiinstitute.com/media/ec/SocialM edia MarketingWhitepaper. pdf>. Acesso em 3 (2010).

 

Hipotézis

Hogyan hozzon létre egy vállalat sikere közösségi média programot. Mi pontosan a közüsségi média és hogyan alkalmazható a marketingstratégiában. A közösségi média lényege, hogy a technikai fejlettség hogyan teszi egyszerűbbé az emberek közötti kapcsolattartást és mindebből egy vállalat hogyan profitálhat.

 

Érdekes gondolatok

Az őszinteség és a közös érdeklődési körök csoportosulása jellemzi a közösségi médiát. Afelhasználók valós párbeszédekre és értelmes, jelentősségteljes (meaningful) kommunikációra vágynak. Az öncélú, sales orientált vagy unalmas kommunikáció távozásra készteti a felhasználókat.

A közösségi média felületek növekedése folyamatos, nem elég a jelen lenni az általános PC felületen, kiemelt jelentősége van az okostelefon (és tablet – személyes komment) platformokra való optimalizálásnak.

Közösségi média kommunikáció legfontosabb előnyei:

–       Erősíti a bizalmat és a professzionális magabiztosságot

–       Fejleszti a terméket és szolgáltatást, hogy optimálisabb legyen a célpiac számára

–       „Rögtönzött sales hálózat” építse, olyan személyek, akik a személyes csatornájukon keresztül eladják a terméket vagy szolgáltatást (akár közvetve)

A megfelelő közösségi média marketing stratégia eredményei:

–       jobb keresési pozíció

–       jobb ügyfélszolgálat

–       magasabb márkatudatosság a fogyasztók részéről

–       PR és média kapcsolatok fejlődése

–       új fogyasztók meghódítása

–       online reputáció menedzsment

–       lojális fogyasztók

Ha megértjük a fogyasztók igényeit, az értékes és számukra releváns iformációkat tartalmazó kölcsönös kommunikációba időről időre beépíthetőek sales hirdetések.

Közösségi média stratégia lépései:

  1. Felfedezési fázis
    a. közösségi média célok meghatározása
    b.ezek összeegyeztetése az üzleti célokkal
  2. kutatás
    a.  célcsoport meghatározása, a célcsoport melyik felületeken hol található megb.  a célcsoport milyen kommunikációt tart értékesnek
  3. pilot fázis
  4. 2-3 pilot projekta.    1-2 felületen kezdeti kommunikáció (pl.: Facebook)b.    vállalati blog létrehozása a kommunikáció támogatására
  5. kapcsolatok kiépítése a választott közösségi média felületen (természetes folyamat)a.    figyelni a kommunikációt, majd lassan csatlakozni hozzáb.   értékes tagjává válni a kommunikációnak, nem sales üzenetekkel kezdeni
  6. Alkotói fázis
  7. kapcsolatok kialakítása a kommunikációban való részvétellel
  8. Megfogalmazni, hogy milyen információ és tartalom értékes a fogyasztóknak
  9. kommunikációs stílus kialakítása (pl.: vicces, szarkasztikus, komoly, szakértői stb.)
  10. értékes információ és tartalom biztosítása, a felmerültek alapján releváns blogbejegyzések, ott a kommunikációban való részvétel
  11. Mérési fázis
  12. mérni, hogy a stratégia eredményei megfelelnek-e a céloknak
  13. eredmények kiértékelése

A kétoldalú kommunikáció a legfontosabb. Hüvelykujj szabály: minden sales tartalmú üzenethez tartozzon 8-9 tartalmi, egyéb post, üzenet!

A közösségi média intergálása a honlpba:

  1. A honlapot a közösségi média stratégia alapján módosítani
  2. Azonosítani, hogy milyen cselekvéseket szeretnénk a fogyasztóknál elérni
  3. Integrálni a kommunikációt a honlapra is
  4. Annak a tartalomnak a biztosítása amit a fogyasztók várnak
  5. Egységes kommunikációs stílus kialakítása
  6. Reklámozni
  7. A honlapot használni arra, hogy a fogyasztókat a várt cselekvés irányába terelje

Fontos azonosítani, hogy a fogyasztók a termékkeresés szakaszában vagy a közösségi média kampány hatására érdeklődtek a termék/honlap iránt.

Konklúzió: milyen (menedzseri) következtetéseket fogalmaz meg a cikk

 Az üzleti ágazat jelenleg a „lebonyolító” (transactional) kommunikácó felől a közösségi (social) kommunikáció irányába tolódik. Kiemelkedő a jelentősége a fogyasztói elkötelezettségnek, illetve annak, hogy a fogyasztót a teljes vásárlási folyamat során végig kísérje az adott vállalat pozitív információkkal, pozitív márka és termékképpel.

 Saját vélemény:

 A cikk megfelelően fedi le a teljes közösségi média kommunikációs stratégia megfelelő felépítését és legfontosabb elemeit. Megfelelő elméleti alap közösségi média kampány építéséhez.

 

GT

The creativeness and effectiveness of online interactive rich media advertising

0. Mű hivatkozása, szakdolgozat-kompatibilis módon:

Ginger Rosenkrans, 2009. The creativeness and effectiveness of online interactive rich media advertising. Journal of Interactive Advertising, Vol 9 No 2: 18-31

1. Milyen kérdésre keresi a választ a cikk, mi a fő kutatási kérdés, milyen hipotézisekkel él? Igazolja vagy sem a kutatás ezeket?

Fő kutatási kérdés: Az interaktív rich média hirdetés vajon nagyobb interaktivitást ér-e el a nem-interaktívakhoz képest.

H1: Egy interaktív rich média hirdetés szignifikánsan magasabb CTR-t ér el, mint egy nem-interaktív rich média hirdetés.

H2: Egy interaktív rich média hirdetésben a rolloverek (a hirdetés fölé visszük az egeret) sokkal nagyobb interaktivitást generálnak, mint a CTR-ek.

Mindkét hipotézist igazolja a kutatás.

2. Cikkben megtalálható fontosabb definíciók, hivatkozással

Online rich média: magában foglal olyan interaktív módszereket, amik mozgást mutatnak, illetve az érzékszervi hatásokat is kihasználják, mint például videó, audió, animáció. (Chabrow. 2006)

Megkülönböztetőnek nevezzük a stimulust, ha olyan egyedi jellegzetességei vannak, ami megkülönbözteti magát a látótér többi részétől. (Phillips and Lee, 2005)

3. Felállít-e elméleti modellt vagy keretet a szerző?

nem

4. Egyéb érdekes gondolat a cikkből

megkülönböztető hirdetési elemek figyelemfelkeltőek, illetve az emberek sokkal könnyebben visszaidézik az ilyen hirdetéseket (Phillips and Lee, 2005)

kreatív hirdetések eltérő gondolkozást, kockázatot, újdonságot, vagy humorérzéket igényelnek, ami pedig jobb felismeréshez (recognition) vezetnek (Baack, Wilson and Till, 2008)

az emberek emocionálisan reagálnak a váratlan stimulikra (Ang and Low, 2000)

a nagyobb banner hirdetések magasabb CTR-hez vezetnek a weben böngészők között, mint az információ-keresők körében (Li and Bukovac, 1999)

az interaktivitás lehetővé teszi a fogyasztók részvételét a meggyőzés folyamatában a hirdetési üzenetek kontrollálhatóságával (Song and Zinkhan, 2008)

az általános átkattintási arány (CTR): 0,01% (Cherewich, 2009)

online rich média hirdetésekre példák és leírásuk (táblázatban)

5. Konklúzió: milyen (menedzseri) következtetéseket fogalmaz meg a cikk

érdemes interaktív online rich média hirdetéseket alkalmazni

6. Saját vélemény: mi az, amivel egyet értesz/nem értesz egyet; mi az, amit hasznosnak találsz a témád szempontjából; mit kritizálnál

Nem tetszett a cikk, mert a legtöbb idézett forrás 2005 előttről volt (jó néhány 1998-ból), ezért nem érzem, hogy ma is feltétlenül igazak lennének az állításai.

A statisztikai háttere, módszertana, a hipotézisek bizonyítása is elég kétes a számomra, nem győzött meg az eredmények helytállóságáról.

online interactive rich media

The power of like, Andrew Lipsman

0. Mű hivatkozása, szakdolgozat-kompatibilis módon:

The power of “LIKE”, Andrew Lipsman

http://hospitalityandtravel.files.wordpress.com/2012/09/73177656.pdf

1. Milyen kérdésre keresi a választ a cikk, mi a fő kutatási kérdés, milyen hipotézisekkel él? Igazolja vagy sem a kutatás ezeket?

Milyen módon lehet, illetve milyen módon célszerű elérni a fogyasztókat a Közösségi media csatornáin keresztül? Mennyiben befolyásolja a like szám egy adott vállalat eladásait és ismertségét? Mennyit ér egy követő? Növeli-e a Facebook-on való jelenlét a honlapra való átkattintás valószínűségét? A kutatás igazolja, hogy a like-ok megszerzésével, és az ismertség növelésével ha nemis közvetlenül, de közvetetten biztosan elérhető a kívánt értékesítés növekedést. A 3 vállalati példa egyértelműen alátámasztja a feltevéseket.

2. Cikkben megtalálható fontosabb definíciók, hivatkozással (saját, v szerző+évszám)

3. Felállít-e elméleti modellt vagy keretet a szerző? Másold be az ehhez kapcsolódó esetleges ábrát + rövid magyarázat

A comScore Social Essential 2 milliós paneljéből szerzett fogyasztói magatartást célzó információi alapján a következő elméleti összegzést írta a szerző:

A vállalatok 4 jellemző módon igyekeznek elérni az embereket:

–       saját oldalon való postolás (látják a követők és a barátaik)

–        közvetetten az ismerőseinktől kapunk infót egy cégről

–        fizetett oldal hirdetések

–        “közösségi reklám” (xy kedveli az oldalt, kedveld te is…)

Az elérési módokat embertipusonként próbálják alkalmazni (követők, a követők barátai és a teljesen random emberek)

4. Egyéb érdekes gondolat a cikkből

Rengeteg nagyvállalat csak lézeng a FB-on, nincs tudatos eladás ösztönzés, content gyártás, vagy felhasználói élmény nyújtás. Ha folyamatosan figyeljük, hogy mi érdeki a fogyasztóinkat, akkor sokkal könnyebben érhetjük el, hogy ránk figyeljenek, és átmenjen az üzenet, amit közölni szeretnénk. Ehhez azonban pontról pontra meg kell vizsgálnunk, hogy az egyes post-ok, időzítésben, tartalomban, megjelenés módban milyen hatással vannak a követőinkre.

5. Konklúzió: milyen (menedzseri) következtetéseket fogalmaz meg a cikk

Ha a vállalatok nem céltalanul vannak jelen a FB-on, és a közösségi médiát komolyan beépítik a marketing stratégiájukba, megismerhetik a fogyasztóikat, lojálissá tehetik őket, ezzel generálva nagyobb érdeklődést, elérést és végeredményként nagyobb profitot.

A legfontosabb tehát mérni, megismerni és megérteni a fogyasztót.

6. Saját vélemény: mi az, amivel egyet értesz/nem értesz egyet; mi az, amit hasznosnak találsz a témád szempontjából; mit kritizálnál

Az egész cikk hasznos, mert nagy általánosságokból indulva 3 konkrét példán keresztül mutatja be a megfelelő social media aktivitás pozitív hatását egy vállalat életében. Ez a pozitív hatás nem csak az átkattintásokban, és az ismertség növekedésben nyilvánul meg, hanem ténylegesen, az eladásokban is.

7. 10-15 kulcsszó

social media, fogysztói magatartás, átkattintás, közösségi media, Facebook, GRP, online időtöltés

 

the power of like

Behavioral Targeting – Consumer Tracking

0. Mű hivatkozása

P. K. Srimani, Srinivas. A, 2011. Behavioral Targeting – Consumer Tracking. 2nd International Conference on Methods in Science and Technology

1. Téma

viselkedés-alapú célzás:

  • a felhasználók internetes böngészési viselkedése alapján lehet célozni: hirdetést, terméket, tartalmat
  • érdemes kombinálni más tényezőkkel is: pl. demográfia, földrajzi célzás, stb. –> a marketing befektetés ROI-ja magasabb lesz
  • arra érdemes fókuszálni, hogy a honlap hogyan teljesít a látogató fogyasztóvá válásában
  • cookie-k használatával –> böngészési viselkedés “megfigyelése”
  • menete:
  1. egyedien azonosítani minden felhasználót –> kereshető adatbázist készíteni róluk
  2. lenyomozni az internetes tevékenységeiket és hozzárendelni az adatbázishoz
  3. felhasználói profilt készíteni az adatbázis és egy kifinomult algoritmus segítségével
  4. olyan hirdetések küldése, amik az egyénekhez a legjobban illenek
  • két típusa:
  1. hirdetési hálózati viselkedés-alapú célzás (hirdetési hálózatoknak sok weboldala van, egyiken megfigyelik a fogyasztó viselkedését, és annak alapján optimalizálják a fogyasztó által meglátogatott – ugyancsak a hirdetési hálózatba tartozó – oldal hirdetéseit)
  2. honlapon belüli viselkedés-alapú célzás (oldal látogatóit szegmentálni, pl: lojálisak, információgyűjtők, sokat költők, stb. –> ezek alapján különböző hirdetések mutatása számukra)
  • eszközök a viselkedés-alapú célzáshoz:
  1. Google Analytics
  2. Google Website Optimizer (pl. ha először látogatja meg valaki az oldalt –> feliratkozó ív mutatása, vagy nagyon kedvező ajánlat; ha valaki visszatérő látogató: AdSense hirdetés mutatása –> mivel ismeri a márkádat/oldaladat, sokkal valószínűbb, hogy visszatér majd az oldalra, akkor is, ha rákattint egy másik hirdetésre)
  3. Adobe Test&Target 1:1 (előnyei: ön-tanuló algoritmus –> optimalizálás –> a kreatív részre fókuszálhat a hirdető, teljesen automatikus, optimalizálni lehet bármely KPI-hoz)

2. Cikkben megtalálható fontosabb definíciók

viselkedés-alapú célzás (behavioral targeting): online marketing módszer, ami a fogyasztók böngészési tevékenységeit gyűjti össze annak érdekében, hogy relevánsabban célozhassa az online hirdetéseket

behavioral targeting

Demystifying Social Media

Roxane Divol, David Edelman, Hugo Sarrazin.  “Demystifying Social Media”  McKinsey Quarterly. Disponível em <http://www1bpt.bridgeport.edu/~jconlin/DemystifyingSocialMedia.pdf&gt; (April, 2012)

Hipotézis:

A vállalati vezetők nagy része nem tudja hogyan használhatóak ki a közösségi média előnyei. Ennek két oka lehet, vagy túl homályos terület számukra (hol van a beavatkozási pont?) és nem tudják pontosan a befektetések hogyan és mikor térülnek meg. Nem mérhető pontosan. A cél a magyarázat.

 

Definíciók:

– Brand recognition: Brand recognition is extent to which a consumer can correctly identify a particular product or service just by viewing the product or service’s logo, tag line, packaging or advertising campaign. (Margaret Rouse, 2013, http://searchcio.techtarget.com/definition/brand-recognition)

– Gross rating point (GRP): A measure of the total amount of the advertising exposures produced by a specific media vehicle or a media schedule during a specific period of time. It is expressed in terms of the rating of a specific media vehicle (if only one is being used) or the sum of all the ratings of the vehicles included in a media schedule. It includes any audience duplication and is equal to the reach of a media schedule multiplied by the average frequency of the schedule. Számítása: GRPs (%) = Reach (%) × Average frequency ( American Marketing Association Dictionary. http://www.marketingpower.com/_layouts/Dictionary.aspx. Retrieved 2013-3-22.)

 

 Főbb gondolatok:

A fogyaztói döntéshozatal minden pontján beavatkozhat a közösségi média.

Közösségi média 4 fő funkciója vállalati szemszögből:

– Ellenőrzés, megfigyelés (monitor): passzív folyamat

fogyasztói visszajelzések, vélemények à mindezek elemzése fontos a marketing, pr, kommunikáció, design vagy kockázat szempontjából

– Válaszolni (respond): fontos az azonnali válasz világosan megfogalmazva, őszintén, a krízis kommunikáció, pozitív kommentek megerősítése és a negatívak ellenvéleményezése à a fogyasztók érzelmi elkötelezettségét és a fogyasztói magatartást befolyásolja

– Erősíteni, fokozni (amplify): közösségi motivátor, erősíti a fogyasztói elkötelezettséget és megosztást. Fontos a közösségi médiára tervezett kampány, nem elég más platformról áthelyezni a marketing anyagokat. Fogyasztói elégedettség és élmény növelése a célja,

– Befolyásolni/vezetni a fogyasztói magatartást (lead consumer behavior): termékbemutatás, termékismertség növelése, új célcsoportok elérése

 

Elvárás, hogy szponzorált reklámformából a közösségi média marketing és PR eszközzé váljon. A CEO-k és top vezetők számára a három legfontosabb eleme a közösségi médiának:

– döntéssegítő funkció a további befektetésekhez

– támogató infrastruktúra kiépítése

– teljesítmény-menedzsment rendszer (performance-management system)

 

Szakértők szerint jelenleg a marketing költségvetés 1%-át szánják a cégek a közösségi médiára. Ennek ideális értéke 5%.

 

Telekommunikációs cég hipotézise az eladások növelésére:

  1.       Ha a közösségi média tevékenység növeli a szolgáltatás észlelt minőségét, az pozitív online postokban mutatkozik meg
  2.       Ha a közösségi megosztás hatásos, a kattintások és forgalom jobb elhelyezést eredményeznek fogyasztói kereséskor
  3.       Eredmény: igaznak bizonyult. A hagyományos felületeknél magasabb GRP-t értek el, tehát javította az eladásokat a közösségi média kommunikáció

 

Példák:

–        A közösségi média ereje: Ford – Fiesta Movement (http://www.fiestamovement.com/)

–       Tanulás a fogyasztóktól: Pepsi – DEWmocracy (http://mountaindew.wikia.com/wiki/DEWmocracy)

 

Konklúzió:

A 21. századba minden vállalat számára elengedhetetlen a közösségi média céltudatos, szakszerű használata. Mindebből a vállalat hosszú és rövid távon is profitálhat, mind fogyasztói elégedettség és lojalitás szempontjából, mind közvetlen értékesítési szempontból.

 

Saját vélemény:

A cikk hasznos, jól összegzi a vállalatok számára releváns felhasználási módjait a közösségi média felületnek és ezeket jó példákkal támasztja alá. A konklúzió önmagért beszél.

 

 

 

Gábor T.