Before and Beyond the Social Moment of Engagement:Perspectives on the Negative Utilities of Social Media Marketing

1. Tuten, Tracy and Angermeier, William(2013): Before and Beyond the Social Moment of Engagement:Perspectives on the Negative Utilities of Social Media Marketing. Gestion 2000

2. A cikk aköré a feltevés köré épül, hogy a közösségi média használata mind a vállalatok, mind pedig az egyének oldaláról rendelkezik negatív vonzatokkal – az általában említett pozitívumok mellett. Ezeket kifejti a cikkben később mindkét oldalt külön elemezve.
3. önző fogyasztó (selfish consumer): a használó magát a társadalom egy független tagjának tartja, akinek a fogyasztói tevékenysége nem hat másokra, és mások sem hatnak rá, valamint abban érdekelt, hogy kielégítse szükségleteit és vágyait. (Cracco és Rostenne, 1971);
PII: perconal identifiable information – a felhasználókról a weben és az applikációkon keresztül összegyűjtött és tárolt információ. Az ezekhez való hozzáférés a célja több közösségi oldalnak. (Pierson és Heyman, 2011)
közösségimédia-használók megítélése (perception of social media users): minél több felhasználó ítél igaznak egy információt, az annál hitelesebbé válik a többiek szemében. (Del Guidice, 2011)
közösségi média (social media): kommunikáció és együttműködés online formája az egymással kapcsolatban lévő hálózatok között. (Tuten és Solomon, 2013)
4. A cikk többnyire gyakorlati példákra épít, az információk megosztását és terjedését illetően támaszkodik elméleti keretekre, Rheingold (2010) cikkére.
5. 2010-re a legtöbb személyes adat elérhetősége a teljes internet felé nyilvános – az alapbeállítások esetén. Az emberek mindössze 1,4%-a olvassa el az online szerződéseket. A közösségi médiát használóknak 40%-a nem védi semmilyen beállítással a személyes adatait.
6. Az etikusság tág keretei között könnyen hozzáférhetőek a közösségi média által a felhasználók adatai, amely jól hasznosítható a vállalati marketingben. Vállalati oldalról azonban vigyázni kell a közösségi média használatával, ugyanis több buktatója is lehet: egyrészt a munkavállalók nem megfelelő online viselkedése okozhat problémát, másrészt túl nagy teret engedhet a fogyasztók vállalatról szóló kommunikációjának, amely akár rosszul is elsülhet.
7. Egyrészt úgy gondolom, hogy mindig van jó és rossz megoldás a közösségi média használatát illetően vállalati oldalról is, igaz ez minden eshetőségre. Önmagában tehát nem lehet rossz a közösségi média, a használatához kell érteni és a változásokra gyorsan és megfelelően kell reagálni. Szerintem a cikk erősen USA-központú, ugyanakkor ezt nem emeli ki, Európában például úgy gondolom, hogy más egy kicsit a helyzet például a biztonsági beállításokat illetően. A cikk elemzi, hogy az emberek „akaratán kívül” lehet őket bejelölni képeken, bejegyzéseken, ugyanakkor nem említi azt a lehetőséget, hogy a Facebook-felhasználó beállíthatja: csak az ő beleegyezésével jelenhet ez meg a Facebookon. Vagyis: nem végtelen az ember másokkal szemben.
elso_szakszem_pekoli_miklos

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s