“Beyond the “Like” Button: The Impact of Mere Virtual Presence on Brand Evaluations and Purchase Intentions in Social Media Settings

Naylor, R. W., Lamberton, C. P., & West, P. M. (2012). “Beyond the “Like” Button: The Impact of Mere Virtual Presence on Brand Evaluations and Purchase Intentions in Social Media Settings. ” Journal of Marketing, 76 (6), pp. 105-120.

Milyen kérdésre keresi a választ a cikk, mi a fő kutatási kérdés, milyen hipotézisekkel él? Igazolja vagy sem a kutatás ezeket?
A fő kutatási kérdés: A döntés, hogy a márka online rajongóinak demográfiai jellemzőit eltitkolják vagy felfedjék. Hogyan tudják a menedzserek használni az MPV-t (mere virtual presence), hogy érdemi változás történjen a márkaértéket és a vásárlási szándékot illetően.
A cikk azt vizsgálja, hogy milyen hatással van az emberekre az, ha látják, illetve ha nem látják, hogy kik szeretik és használják az adott márkát. Külön elemzi, hogy mennyire fontosak a homogén vagy heterogén rajongói csoportok, és ezeket mikor kell megjeleníteni az oldalon.
A kutatások során két vizsgálat szerint nem jár hátránnyal az, ha a rajongók kiléte homályban marad, azonban a harmadik tanulmány szerint a csatlakozási szándék magasabb akkor, ha a rajongói tábort ismerjük, és velük azonosulni tudunk.

Cikkben megtalálható fontosabb definíciók, hivatkozásokkal (saját/szerző+évszám)
A fogyasztók azokkal a márkákkal kerülnek kapcsolatba online, mint amikkel offline is tennék. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók hasonló okok miatt csatlakoznak online márkaközösségekhez, mint offline-okhoz tennék. (e.g., Algesheimer, Dholakia, and Herrmann 20051; Muniz and O’Guinn 20012; Schau, Muniz, and Arnold 20093; Thompson az Sinha 20084)
A márka kedvelőinek személyiségét a közösségi média megjelenése előtt a fogyasztók csak találgatni tudták a reklámokra és a szóvivők személyiségére alapozva. Ezzel szemben a mai világban egy márkaoldalt tekintve valószínűleg információkat találunk a márkával önkéntesen kapcsolatba kerülő emberekről. (saját)
2011-es kutatás azt mutatta, hogy a Fortune 500 cégek közül több, mint 80% alkalmaz valamilyen fajta közösségi médiát. (Hameed 2011).5
Egy az internetezők között 307 főt számláló online felmérésben a válaszadók 97%-a válaszolta azt, hogy a Facebook profilképének saját magáról készült képet tett közzé. (saját)
A referenciacsoport irodalom elfogadja, hogy a márka többi használójának ismerete befolyásolhatja az egyén reakcióját az adott márkára. (e.g., Breaden and Etzel 19826, Bearden, Netemeyer and Teel 19897; Berger and Heath 20078; Burnkrand and Bettman 20039)

Konklúzió: milyen (menedzseri) következtetéseket fogalmaz meg a cikk

Saját vélemény: mi az, amivel egyet értesz, mi az amivel nem; mi az amit hasznosnak találsz a témád szempontjából; mit kritizálnál
A cikk hasznos volt annak megértésében, hogy egy vállalatnak, akinek megosztott célcsoportja van, milyen megjelenítést kell alkalmaznia online felületeken. Pár mondatban kitért a startup-ok számára alkalmazandó módszereket kell használniuk, ami a mostani „startup lázban” segítséget nyújthat az induló vállalkozások számára.

Beyond the like button

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s